Generációk és a külföldi nyelvtanulás

Elfogadjuk, vagy sem, a generációk közötti különbségek egyre jelentősebbek manapság. Az internet forradalom és a közösségi média megjelenése nagyobb generációs szakadékot hozott létre, mint bármilyen korábbi talány. Olyan társadalmi átrendeződést okozva, ami megnehezíti a különböző korúak együttélését a mindennapokban.

Évmilliókon át az emberiség rendje volt, hogy a fiatalok ellesték az idősebbektől az élethez szükséges bölcsességet, ezzel szemben most a fiatalok tudnak valamit anélkül, hogy bárki tanította volna nekik. Egy olyan valamit, ami lassan elengedhetetlen tudásnak számít már a munka és a magánélet világában egyaránt. Ezzel az idősebb, ezen tudással nem rendelkezőket téve digitális bevándorlókká. A régi bölcsek lettek a modern újoncok.

Ez a bizonyos fokig természetellenes, felborult állapot egy komoly konfliktus forrás. Sokan tiszteletlenségnek érezhetik a fiatalok részéről a vélt vagy valós elvárásokat a szüleik, nagyszüleik korosztályával szemben. A másik oldalról viszont az újdonságok megismerésének makacs elutasítása az idősebb generációk részéről nehezíti meg az együttműködést. Általuk sokszor infantilisnak vélhető a késő Y és a Z generációk közösségi médiához és az internethez való viszonya. Nem meglepő, hogy mindenféle negatív véleményük van a felnövendő korosztályról.

A közösségi média világa viszont nem csak kellemetlen hatásokkal bír, megteremtett ugyanis egy összekapcsolt, úgynevezett: globális falut. Ennek jelentése, hogy telekommunikáció útján az egész bolygó kapcsolatban áll egymással, azonnali ingerek érhetnek minket a világ bármely pontjáról. Ebben a globális faluban, melyet az internet hozott létre, viszont az idősebb generációk nehezebben találják meg a helyüket.

Magyarországon mindig is, a rendszerváltás előtt pedig hatványozottan jellemző volt  a röghöz kötöttség. Jelen volt az emigráció, de nem igazán nézték jó szemmel, sőt! A mai napig tragédiaként éljük meg, ha a fiatalok külföldre mennek (persze, ennek a mozgásnak a méreteitől és okától függ, hogy problémának kell e tekinteni). Más országokban viszont egészen más a hozzáállás a témában, sok fejlett országban szinte el is várják a diákoktól, hogy az oktatásuk valamely periódusát külföldön végezzék. Fejlesztve ezzel az általuk tanult nyelvet, vagy éppen az önállóságukat, rátermettségüket. Ez minden esetben a tanulók hasznára válik személyiség fejlődési szempontból. Fontos lépés ez önmagunk megismerésében, világunk felfedezésében és készségeink fejlesztésében.

Elindulni egyedül, külföldre, a legtöbb esetben nagy vállalás, főleg mentális szempontból. A honvágy, az egyedüllét, valamint a saját magunk és mások által elénk támasztott elvárások, mind nagy nyomással vannak a külföldön tanulók számára. Nem elhanyagolható viszont mindezek pozitív, személyiség formáló hatása. Egy ilyen tanulmányi útról visszatért diák egyértelműen rátermettebb, önállóbb és magabiztosabb lesz a mindennapokban, legyen szó tanulmányokról, magánéletről vagy akár a munkáról a későbbiekben. Megismerni saját magunkat egy teljesen új, idegen környezetben megsegíti felnőtté válásunkat, segít ráébreszteni minket arra , hogy a megszokott szituációktól eltérőkben is feltaláljuk magunkat, képesek vagyunk olyan helyzetekben is helytállni, melyekkel kapcsolatban eddig mindig szüleink, nagyszüleink támogatására volt szükségünk. Továbbá a nyelvtudás fejlesztése egy olyan fontos és szükséges lépcsőfok a mai fiatalok előmenetelében, amire egy külföldi, anyanyelvi környezetben eltöltött néhány hét ad a legjobb terepet.

A generációk közötti szakadékot befedni sosem fogjuk, nem is feltétlenül szükséges. Megtanulni elfogadni és tisztelni a különbségeket viszont feladatunk, ha harmonikusan szeretnénk együtt élni más korcsoportokkal. Segíteni a fiatalabbakat megismerni a világot illetve segíteni a idősebbeket megismerni az online világot, így válik egy közös céllá.